Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

MAITT APP

Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!

Letöltés

MAGYAR ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV TERÁPIÁS TÁRSASÁG

Tájékoztató film a Műtéti érzéstelenítésről

Nagy sávszélességű, gyors Internet kapcsolaton a film betöltése kb. 20-30 mp-ig tart. Ha nem indul el az automatikus lejátszás, kattintson a bal egérgombbal a fekete felületre, ekkor megjelennek a lejátszásvezérlők és elindíthatja a videót.

ANESZTEZIOLÓGIA ÉS INTENZÍV TERÁPIA

ANESZTEZIOLÓGIA ÉS INTENZÍV TERÁPIA

* Elnök a MAITT mindenkori elnöke,
tagjai az aktív egyetemi tanárok
és a Szakmai Kollégium
Tagozatának elnöke

dr. Csontos Csaba
dr. Babik Barna


Felkért referátumok:dr. Tassonyi Edömér
Eredeti közlemények:dr. Mühl Diana
Összefoglaló tanulmányok:dr. Iványi Zsolt
Élettani jegyzetek:dr. Babik Barna
Esetismertetések:dr. Bobek Ilona
Folyóirat-referátumok:dr. Szentkereszty Zoltán
Webszerkesztő:dr. Nagy Géza

dr. Csomós Ákos

dr. Bogár Lajosdr. Fülesdi Béla
dr. Gál Jánosdr. Babik Barna


Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Intézet
7624 Pécs Ifjúság u.13
Telefon/fax: +3672535832;+3672503681
e-mail: csontos.csaba@pte.hu, bogar.lajos@pte.hu


dr. Csomós Ákos
ISSN 0133-5405

  • Tartalomjegyzék
  • Főszerkesztői levél
  • Az aneszteziológiai és intenzív ellátás kihívásai a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatosan - gyakorlati szempontú ajánlás

    Fülesdi Béla, Sárkány Péter, Szentkereszty Zoltán, Gál János

    Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Aneszteziológiai és Intenzív terápiás Tagozatának és munkacsoportjának ajánlása

  • COVID-19 betegek tünettana

    Szabó Zsolt, Hankovszky Péter, Korsós Anita, Kupcsulik Szilvia, Lovas András, Molnár Tamás, Babik Barna

    Napjaink legnagyobb egészségügyi kihívása a COVID-19 betegek kezelése. Kiemelten fontos ezért a fertőzöttek időbeli felismerése és elkülönítése, de ezt nehézzé teszi, hogy a COVID-19 betegek a nem specifikus tünetek miatt nehezen elkülöníthetőek a többi szezonális kórokozó által okozott fertőzöttől. Az újonnan felfedezett vírus virulenciája igen magas. Az eddig közölt irodalmi adatok egyértelműen a láz, a felső-, és alsó légúti tünetek és az izomfájdalom dominanciáját mutatták a diagnosztizált betegek körében. Egyéb tünetek, mint a torokfájás, gasztrointestinális rendszeri panaszok jóval kisebb incidenciával jelentkeztek. A laborértékek eltérései sem specifikusak, a fehérvérsejtszám csökkenése, a gyulladásos mediátorok közül a Creaktív protein emelkedését találták, normál procalcitonin szint mellett. Tekintettel az aspecifikus tünetekre és laborértékekre, a fertőzésgyanús betegek mikrobiológiai mintavétele és PCR tesztelése elsődleges fontosságú a betegség felismerésében és az adekvát kezelési és járványügyi lépések megtételében.

  • Diagnosztika, prognózis becslése

    Korsós Anita, Kupcsulik Szilvia, Lovas András, Hankovszky Péter, Molnár Tamás, Szabó Zsolt, Babik Barna

    2019. decemberében új koronavírus okozta járvány ütötte fel a fejét kínai Wuhanban. Az azonosított kórokozó egy új koronavírus, melyet „severe acute respiratory syndromecoronavirus-2”, azaz SARS-CoV-2-nek neveztek el, az általa kiváltott légzési tünetegyüttes pedig a „coronavirus disease-2019”, azaz COVID-19 nevet kapta. A WHO a járványt 2020. márciusában pandémiává minősítette. Áttekintettük a jelenleg elérhető nemzetközi irodalmat a COVID-19 járvány vonatkozásában Írásunkban az új koronavírus diagnosztikájára és prognosztikájára vonatkozó releváns információkat öszszegezzük. Részletezzük a klinikai gyanú felvetéséhez szükséges anamnesztikus tényezőket és kezdeti vizsgálati eredményeket, a mikrobiológiai mintavétel módját, a molekuláris diagnosztikai tesztre – az arany standardnak minősülő real-time reverz-transz-kriptáz polimeráz láncreakció (RT-PCR)-ra vonatkozó alapvető információkat, különös tekintettel a diagnosztikus tesztelést érintő, jelenleg érvényben lévő népegészségügyi szabályzásra. Hangsúlyt fektetünk továbbá a nagy rizikójú betegek paramétereire és felismerésük módjára. A COVID-19 pandémia Magyarországon is jelentős járványügyi és egészségügyi következményekkel járhat. A járvány lassítására irányuló epidemiológiai intézkedéseken túl a már fertőzött személyek időbeni felismerése és megfelelő kórházi ellátása morbiditási szempontból is kulcskérdés. A kritikus állapotú betegek esélyeit csak magas minőségű, körültekintő intenzív terápiás ellátással lehet javítani, s hogy a legjobbat tudjuk nyújtani, hasznos, ha felhasználjuk a már endémiás országokban dolgozó orvoskollégák tapasztalatait.

  • COVID-19 és a képalkotó diagnosztika

    Lovas András, Hankovszky Péter, Korsós Anita, Kupcsulik Szilvia, Molnár Tamás, Szabó Zsolt, Babik Barna

    A legújabb koronavírus járvány a nagy esetszámban előforduló hypoxiás légzési elégtelen beteg miatt komoly kihívás elé állítja a gyakorló intenzív terápiás orvosokat. Mivel a COVID-19 betegség kritikus állapotot okozó patomechanizmusában kiemelkedő helyen áll a tüdőgyulladás, így a képalkotó vizsgálatok első helyen szerepelnek mind a diagnosztikában, mind a betegség lefolyásának utánkövetésében, illetve a lehetséges szövődmények felderítésében. Az eddigi irodalmi adatokat áttekintve bemutatjuk a jellemző mellkas CT, mellkasröntgen és mellkasfali ultrahang eltéréseket, illetve ajánlásokat fogalmazunk meg a különböző vizsgálati modalitások használatának indikációira. A vírusfertőzés kezdeti, atípusos megjelenési képe a CT-vel észlelt, jobb alsó lebenyi, perifériás, több gócú tejüveg homály, ami hamar kétoldali, a középső és alsó tüdőmezőket érintő elváltozássá fajul. A betegség progressziójával nő a konszolidált területek aránya, majd fibrotikus rajzolatfokozódás jelenik meg. A SARS-CoV-2 vírus miatti speciális infekció kontroll szabályok miatt a betegágy melletti ultrahang vizsgálatnak komoly szerepe van abban, hogy a fertőzött betegek minél kisebb számú egészségügyi személyzettel kerüljenek kontaktusba.

  • Légzéstámogatás SARS-CoV-2 fertőzés esetén

    Hankovszky Péter, Korsós Anita, Kupcsulik Szilvia, Lovas András, Molnár Tamás, Szabó Zsolt, Babik Barna

    A koronavírus betegség mára világméretet öltött, mely a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokat is próbára teszi. A mortalitása mellett az egészségügyi ellátásra szoruló betegek száma is magas. A vírus és a következményesen kialakult betegség természetéből adódóan számos beteg szorul az oxigénterápia valamely formájára. Jelen közleményben a gyakran használt technikák speciális megfontolásait tekintjük át.

  • A COVID-19 fertőzött shockos állapotú beteg kezelési stratégiái

    Kupcsulik Szilvia, Hankovszky Péter, Korsós Anita, Lovas András, Molnár Tamás, Szabó Zsolt, Babik Barna

    A szepszis életveszélyes szervdiszfunkciók összessége, melyet a szervezet infekcióra adott diszregulált immunválasza hoz létre. A 2019-ben induló koronavírus-járványban érintett betegek 80%-a kórházi kezelés nélkül is meggyógyul, 5%-uk azonban intenzív osztályos felvételre szorul. Ugyanezen súlyos betegek 20-30%-a válik kritikus állapotúvá, és igényel „shocktalanítást” (folyadékterápia, gyógyszeres keringéstámogatás, egyéb gyógyszeres terápia), valamint további szervtámogató kezeléseket. Általánosságban elmondható, hogy a COVID-19 fertőzött felnőtt páciensek hemodinamikai stabilizálásában specifikus, kifejezetten erre a betegcsoportra vonatkozó különleges megfontolások nincsenek. Kezelési stratégiájuk vezetésére a kritikus állapotú betegek esetében az ezt megelőzően alkalmazott irányelvek érvényesek. Az eddig megjelent járvánnyal kapcsolatos irodalom, a dinamikus keringési paraméterek (CRT, passzív lábemelés, szérum laktátszint, SVV, PPV) követését, ezek alapján pedig, krisztalloid oldatokkal végzett restriktív folyadékterápiát, és noradrenalin bázisú gyógyszeres keringéstámogatást javasol. A kortikoszteroidok, antivirális készítmények, antibiotikumok és a passzív immunizálás indikációs körét illetően nincs egységes álláspont. Az biztosnak látszik, hogy rutinszerű használatuk nem javasolható, mert használatuk mortalitás csökkenést nem okoz, esetleges mellékhatásaik pedig nem elhanyagolhatóak. Az alábbiakban igyekeztünk összefoglalni az eddigi, és a járvány kapcsán megfogalmazott, COVID 19-vírussal fertőzött kritikus, shockos állapotú betegek kezelésére vonatkozó ajánlásokat.

  • Extracorporalis szervtámogató kezelési lehetőségek SARS-CoV-2 vírus pneumoniát követő többszervi elégtelenségben

    Molnár Tamás, Hankovszky Péter, Korsós Anita, Kupcsulik Szilvia, Lovas András, Szabó

    2019. decemberében a kínai Wuhan városából kiinduló korona vírus járvány nem tisztelve az országhatárokat, világjárvánnyá nőtte ki magát. Áttekintve az elmúlt hónapok eseményeit, minden országban, ahol megjelent a korona vírus, rendkívüli terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerre. Az esetek jó részében enyhe tünetek mellett zajlik le a betegség, kis százalékban alakul ki súlyos vírus pneumonia, mely intenzív osztályos ellátást igénylő légzési elégtelenséget vált ki. Intenzív osztályra kerülő betegek egy részénél további súlyos szervelégtelenségek alakulhatnak ki, mely a szervek közt zajló komplex biológiai kommunikáció, kontrollálatlan immunválasz, citokin felszabadulás eredményének a következménye. Ilyen helyzetben a nem-invazív/invazív gépi lélegeztetés mellett extracorporalis szervtámogató kezeléseket is alkalmazhatunk az oxigenizácó biztosításához, valamint a citokinek és méreganyagok vérből történő eltávolítása céljából.